TÖBB AZ AUTÓPÁLYA, MINT NYUGATON
A főutak 40 %-a rossz minőségű
A kormány tervei szerint idén 570 km utat újítanak fel. Habár ez elég nagy számnak tűnik, de a 32,7 ezer km-t kitevő úthálózathoz képest mindössze 1,7%-ot jelent. Vagyis ilyen tempóban 59 év kellene az összes út egyszeri felújításához. Pedig a közlekedési infrastruktúra a gazdasági növekedés és a versenyképesség egyik alapvető feltétele. A közút messze nagyobb forgalmat bonyolít le, (sajnos) mint a vasút: a belföldi áruszállításban 81% a közút súlya árutonnakm-ben mérve, a helyközi személyszállításban a vonat-busz arány 34% és 66% a busz javára az utasszámban, illetve 47,5% és 52,5% utaskm-ben mérve. Ugyancsak az úthálózat jelentőségét növeli, hogy a kiemelt hazai közszolgáltatások (mentők, rendőrség, tűzoltók) is a közúthálózatot hasz
nálják. Magyarország gyorsforgalmi hálózata régiós összevetésben kiemelkedő: a hazai 1871 km-es autópálya-kapacitás meghaladja a többi V3-as ország, valamint Ausztria vonatkozó mutatóit is. Makrószinten a régiós országokhoz képest többet fordítottunk utakra, és uniós szinten is előkelő helyen állunk a GDP-arányos költésben. Az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját főként a nagyvolumenű beruházások, azaz a gyorsforgalmi utak bővítése és fejlesztése jellemezte, így az alsóbbrendű és mellékutak állapotának javítására kevesebb hangsúly jutott.
Ahhoz, hogy az úthálózat legalább a megfelelő állapotot elérje összességében 9390 milliárd Ft-ot meghaladó forrásra lenne szükség mai árakon, azaz a 2026-os költés közel 6,3-szeresére lenne szükség.
A közlekedéspolitika elsődleges feladata ezért
a jövőben nem az új, tőkeintenzív hálózati elemek kiépítése, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat célzott és szisztematikus felújítása lenne.