Adventben készülődünk. Külsőleg is megpróbáljuk rendbe hozni az életünket, a lakóterünket, a házunkat. Jelzi, hogy várunk valamit. Várjuk az ünnepet. De szükséges, hogy belül is készülődjünk! A lelkünket is készítsük a találkozásra. Ki az a Jézus, akivel mi találkozni akarunk? Erről beszél ez az ige.
Jézus személyének először is azért van óriási jelentősége, mert az ige szerint Ő az, aki által elfogad bennünket Isten. Akiben igent mond ránk.
Úgy élünk, hogy igenekre várunk. Várja a felvételiző iskolás az értesítést: igen, felvettek. Várja a szerelmes fiatal párjától az igent az anyakönyvvezető előtt. Várja a beteg az orvostól: igen, ön meggyógyult, egészséges. Várjuk a visszajelzést a munkánkra: igen, jól csinálod.
Nem csak emberek, hanem Isten is igent akar mondani az életünkre. Ezt Krisztusban teszi meg. Az Ő üzenete nem kétértelmű. Nem hol az ember mellett, hol pedig ellene szól. Isten szeretete Jézusban úgy nyilvánul meg egyértelműen és végérvényesen, hogy igent mond ránk.
Ez azt jelenti, hogy Istennek kell a bűnös ember. Az elbotló, sokszor vétkező ember is! Nagyon szomorú dolog például az, ha valaki nemet mond megszületett gyermekére. Isten igent mond rád! Bármilyen helyzetben is vagy, bármilyen mélységben van is az életed! Örüljünk ennek!
Másodszor azt látjuk, hogy Jézus az, akiben Isten ígéreteinek záloga, biztosítéka van. Istennek sokféle ígérete van. Vannak egyes embereknek a személyes életére vonatkozó ígéretei, és vannak az ő népének szóló, üdvtörténeti ígéretei is.
Az ígéretek elsősorban az áldásra és a bűn rontását megfékező ajándékokra vonatkoznak. Arról szólnak, hogy Isten és ember között kiengesztelődött, békés kapcsolat jön létre Jézusban.
Nagyon szépen fogalmazza ezt meg Jeremiás próféta, amikor ezt mondja: ?Így szól az ÚR: Törvényemet beléjük helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.? Ámen.
Farkas István