Dunaszentbenedek a török idők és a reformáció magyarországi megjelenése előtt katolikus volt, a település neve is erre utal. Szentbenedek falu kegyura a középkorban is a kalocsai érsekség volt. Nincs pontos hónap és nap, de az biztos, hogy a török hódoltság után 1720-ban a korábbi templom romjaira Gr. Csáky Imre érseksége alatt Szent Bendek titulussal újjáépítették a község templomát, és 1720-ban megalapította az érsek a dunaszentbenedeki egyházközséget. Ennek az évfordulóját ünnepelték október 24-én érseki szentmisével. Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy nem elég megújítani valamit, nem elég tradíciókat őrizni, a katolikus közösség feladata jó példával elöljárni, lelki oázissá válni a hívek számára. Hinni a szentháromságban, az elő Istenben, a feltámadt Krisztusban és a Szentlélekben, és erről hitet is tenni. A főpásztor beszéde végén azt kívánta, hogy a dunaszentbenedeki egyházközségnek ne csak háromszáz éves múltja, hanem ugyanennyi jövője is legyen. Pata Jenő Gábor pélébános kihangsúlyozta, hogy Dunaszentbenedeken az eltelt századok alatt a katolikus egyházközösség élete összeforrt a protestáns hívekével, osztoznak egymás bánatában, örömében, s erre jó példa, hogy a templomot megtöltő közönség soraiban a katolikus hívek mellett reformátusok, a környező települések vezetői és református lelkipásztorai is helyet foglaltak. A plébános külön megköszönte egy csokor virággal Bényiné Mariska néni hosszú időn át, önzetlenül végzett szolgálatát, segítségét. Az ünnepi alkalom végén a templomból távozó híveknek a ministránsok az erre az alkalomra készült emléket is adtak: egy szentképet, melynek egyik oldalán a templom oltáráról készült fotó, a másikon pedig Szent Benedek imája olvasható.

-mond

Hozzászólások

hozzászólás